Lakóház, Törökbálint • „Álmok álmodói“ - kiállítás, Bp.

Jókai-agora, Svábhegyi Elemi Népiskola • Óra-villa, Bp., Hegyvidék

Memento Park, „Egy mondat a zsarnokságról“ - Szoborpark, Bp.

Memento Park, Tanu tér, Bp.

„Reménység Szigete“, Templom • Erdélyi Halottak Emlékhelye, Bp.

II. vh. emlékhely, Szeghalom •Faller-mellszobor elhelyezése, Sopron

Ifj. Eleőd Ákos építész nevét két munkája a szélesebb közvélemény előtt is ismertté tette: ő alkotta a rendszerváltás jelképévé vált budatétényi „Egy mondat a zsarnokságról“ - Szoborparkot, s ő volt a főrendezője a nagy sikerű Álmok álmodói - Világraszóló magyarok című tudomány- és kultúrtörténeti kiállításnak. Munkásságának sokszínűsége, összetettsége a régi korok alkotóit, építőművészeit idézi: köz- és lakóépületek, műemléki rekonstrukciók, térarchitektúrák, belsőépítészeti tervezések mellett előadásokat tart, kiállításokat rendez, publikál...

„A hasonlatod roppant szépen hangzik - mosolyog -, ám korunk építésze, építészete csak akkor tud hiteles maradni, ha képes napjaink aktuális kihívásainak is megfelelni - például legyen affinitása a kőkemény gazdasági, ökológiai szempontokra, vagy a technikai-technológiai robbanás fejlesztési irányzataira. Persze ez is arányérzék kérdése: aki például a technológiai vívmányoknak alárendeli a tervezői gondolatot, ugyanúgy tévúton jár, mint aki tudomást sem vesz róluk.“

Pályakezdő, diploma utáni első éveit a kiváló építész, Vadász György műtermében töltötte. „Miután az egyetemen nem nagyon derült ki, engem az izgatott elsődlegesen, hogy egyáltalán mit is jelent építésznek lenni - s ehhez megadatott, hogy hat éven át végigélhettem annak mindennapjait, hogy egy nagy formátumú, nagy koncepciójú építész hogyan gondolkozik, érvel, tárgyal.“ Mesterét tisztelve, de nem utánozva fogalmazta meg saját válaszait, találta meg önálló világát, építészeti útját.

Ezen igen hamar el is indul, amikor egy, a Vadász-stúdiótól független felmérési munka révén kapcsolatba kerül Szeghalom városával, ahol hosszú éveken keresztül újabb és újabb feladatokkal bízza meg mind a városvezetés, mind a magánszféra. Tervei alapján készül a D'Orsay-Wenckheim-kastély múzeummá való átalakítása, a Ladányi Cukrászda és lakóház, a Sörkert, Tildy Zoltán szobrának (szobrászművész: Rajki László) építészeti környezete s a város főterének kegyeleti térkompozíciója: a II. világháború áldozatai előtt tisztelgő emlékmű, mely tisztán architektonikus eszközökkel megformált, drámai erejű, szuggesztív alkotás.

Terve, mely 1992-ben I. díjat nyer a Szoborpark-pályázaton, az akkor harmincéves építész komplex gondolkodásmódjáról tanúskodik: nemcsak az építészeti tervek alkotója, hanem a Park filozófiáját, tartalmi koncepcióját is ő dolgozta ki. Az 1993-as megnyitó jelentős nemzetközi sikert hoz - a tervezőnek s Magyarországnak egyaránt.
„Az Egy mondat a zsarnokságról - Szoborpark egy bukott önkényuralmi rendszernek a világon egyedülálló gyűjteménye, amelyet az építészeti megformáltság, a legitimációjukat vesztett szobrokkal és a térrel való kommunikáció művészi nagyvonalúsága, a témakezelés méltósága egyaránt jellemez.“ (Boros Géza művészettörténész)

A projekt második, befejező üteme a Szoborparkhoz térszerkezetében, tematikájában szervesen kapcsolódó Tanú tér épületegyüttese lesz - kortörténeti kiállításokkal, video- és konferenciatermekkel. Szemben a Szoborpark főhomlokzatával, a névadó verset hordó kaputáblákkal az egykori Sztálin-dísztribün pontos tömegarányokkal megidézett mementója... s tetején a Csizma, csak a Csizma!
Az Egy mondat a zsarnokságról Szoborpark és a Tanú tér együtt alkotják a Memento Parkot, mely '56 és a rendszerváltás egyetlen közös, társadalmi méretű konszenzusának állít emléket: az egészséges szabadságvágynak.

Folyamatosan épülnek lakóházai is, melyek a funkcionális és esztétikai szempontok kiérlelt, letisztult összhangjáról tanúskodnak. „Az építészet mintegy hetven százaléka pszichológia“ - vallja, ezért a tervezés időszakában jelentős időt fordít arra, hogy nemcsak az építtetői igényeket, hanem az igények hátteréül szolgáló gondolatokat is megismerje, így segítve a jövendőbeli lakókat a házzal kapcsolatos elképzeléseik, vágyaik minél pontosabb megfogalmazásához, közös elemzéséhez. Házait nem öncélú építészeti gegek, hanem anyagok, formák, ritmusok, színek, fény-árnyék hatások átgondolt, művészi harmóniája jellemzi.

Jellegzetes anyaga a tégla: „Egy vakolt falsík direkt fényben 'beég', míg a téglafal felülete a karcsú fúgaritmusokkal, az anyag természetes egyenetlenségeivel mindig élő, humánus textúra. S ez még csak a sík fal! Ezután következhetnek a markáns falsávok, pasztell tompaszögek, farkasfogas, hideg árnyéklépcsők, melyekért a kőművesek mindig elátkoznak, amíg rakják, viszont roppant büszkék rá, amikor kész.“

Tégla a domináns anyaga a Budapest-hegyvidéki Diana Park patinás iskolaépülete névadójának emléket állító térkompozíciónak, a Jókai-agorának is. Párkányi Raab Péter szobrászművésszel közös téralkotásuk a „hely szellemével“ való művészi kommunikáció kiemelkedő példája. Azóta már az iskolaépület műemléki felújításának terve is elkészült, melyet meghívásos pályázaton nyert el (tervező-társ: Paládi-Kovács Ádám építész), a Diana Park szomszédságában pedig már befejezéséhez közeledik egy másik jelentős műemléki tervezése, az egykori Görgey-főhadiszállás, az Óra-villa teljes revitalizációja.

Fontos alkotói területe a kiállítótermek világa; néhány hónapja szomorú emlékezettel álltam az Árkád Galériában, ahol a Képző- és Iparművészek Szövetsége, valamint a Textilalapítvány felkérésére megrendezte az édesanyja életműve előtt tisztelgő emlékkiállítást: Pászthy Magda (1930-1993) Munkácsy-díjas textiltervező iparművész, a magyar tértextil egyik megteremtője, nemzetközi rangú alkotója volt. - Emellett számos kiállítást rendezett, s mind önállóan, mind a FOLYAMAT Társaság művészcsoport tagjaként maga is rendszeresen kiállít. Belsőépítészeti munkái közt szerepel kiállítóterem-tervezése, a Ferencvárosi Pincegaléria például Eleőd tervei nyomán nagyvonalú, dinamikus „áramló térrel“ született újjá.

Filozofikus-intellektuális látásmódja, kiállítási profizmusa is szerepet játszhatott abban, hogy felkérték a Millenáris parkbéli Álmok álmodói - Világraszóló magyarok című monumentális, tudomány-technika- és kultúrtörténeti kiállítás főrendezői posztjára. Vészhelyzetben keresték meg: Eleőd Ákosnak néhány hónap állt rendelkezésére. 2001 nyarán elfogadja a felkérést, s decemberben megnyílik a kiállítás. A feladat messze túlmutatott a kiállítás-rendezésen, igazi építészet volt: 13 000 m2-es téralkotás, többemeletes, összefüggő térsor, benne roppant tudásanyagot reprezentáló tartalom. A kiállítás egyedi atmoszféráját, humánus interaktivitásra komponált tartalmi koncepcióját több mint hatszázezer látogató emlékezete őrzi. (Tudományos vezető szakértők: Gazda István és Sipka László, látványterv-koncepció: Szegő György)

Jelenleg két, egymástól teljesen független szakrális központ tervein dolgozik, felkérése mindkét esetben a konkrét épülettervezés előtt magának a komplex koncepciónak a kidolgozására szólt. A Reménység Szigete az Erdélyi Gyülekezet karitatív központjának készül; a fejlesztés első ütemét a Betegszállás és a Templom, valamint a Templomhoz kapcsolódó Virtuális Temető egyedi térkompozíciója (az erdélyi halottak budapesti emlékkertje) alkotja. Az Oroszlányi Turisztikai Központ egy használaton kívüli bánya épületeiben nagyszabású, állandó vallástörténeti kiállítás lesz. Az e célra kialakítandó együttesben időszaki tárlatok, kulturális rendezvények, konferenciák is helyet kapnak. Továbbá egy új épületet tervezett ide: az ökumenikus Szent Borbálakápolnát. A bányászok védőszentjének alakja előtti tisztelgés egyszersmind az épületek régi és új funkciója közti érzelmi-gondolati kapcsolat jelképe.

P. Szabó Ernő művészettörténész, 2004

A tanulmány óta eltelt időszak főbb munkái:

• Egykori Központi Szénosztályozó városmag-koncepciója, Oroszlány • Egykori bányaüzem kulturális központ-fejlesztési terv II. üteme, Oroszlány • Történeti városközpont fejlesztési programterv + kapcsolódó projekt-sor, Balassagyarmat • Művelődés Háza revitalizációs projekt, Magyarnándor • Bányászati Múzeum, kiállítóház, Pécs • Sztálin-memento, Barakk-kiállítóterem és Barakk-mozi a Tanú téren, Budapest, Memento Park • Lakóház, Törökbálint • Nyaralóház, Köveskál • Többgenerációs ház, Balatonszepezd • Szent Kristóf-híd terve, Budapest • Párkányi-szoborkert, Budaörs • Fallermellszobor elhelyezése, Sopron • KIÁLLÍTÁS-RENDEZÉSEK: „Recsk“ • „Szocializmus szobrai“ • „56-os emlékművek“ • Memento Park (Július Gyulával) • Nemzetközi Fal- és Tértextil Triennálé, Szombathely • „Sztálin csizmája“, Memento Park.

A szöveg a szerző „Kortársak között“ című, hazai építészeket bemutató tanulmány- sorozatához készült.